Vasárnap ebéd után szoktunk a kiállításokról beszélgetni, mert a nagybátyám mindig ott folytatja, ahol két héttel korábban abbahagytuk.
Az idei tavaszi tárlaton három terem volt, és mi a másodikon vesztünk össze. Ő azt mondta, hogy a középső fal videómunkája elviszi az egész teret, én meg azt, hogy pont az adja meg a ritmust, mert nélküle a két szélső fal önmagában túl statikus lenne.
Fél órán át álltunk ott. Aztán bejött egy iskolai csoport, és fél perc alatt eldőlt a vita: a gyerekek kivétel nélkül a videó elé álltak, és a két szélső falat meg sem nézték.
A nagybátyám erre csak annyit mondott, hogy „na, akkor mindkettőnknek igaza volt, csak nem ugyanarról beszéltünk”.
Ez a mondata azóta is előjön, valahányszor egy hosszú vitáról kiderül, hogy a felek két különböző kérdést válaszolgatnak egymásnak.
Pontosan ez történt velünk néhány héttel később is, egy teljesen hétköznapi ügyben.
Nyáron indítottam el a vállalkozásomat, és a szerződéseknél megakadtam. A nagybátyámnak évek óta van cége, úgyhogy egy ebéd után elővettem a telefonomat, és megmutattam neki, amit addig találtam.
Az én kérdésem az volt, mennyibe kerül. Az övé az, hogy tudom-e egyáltalán, mik a székhelyszolgáltatás feltételei, mert szerinte ezen szokott elcsúszni a legtöbb kezdő vállalkozó. Elsőre kicsit sértődötten vettem tudomásul, hogy nem tudom.
Mit mondott a szerződésről
Az első kérdése az volt, tudom-e, hogy ez az egész jogszabályhoz kötött. Nem tudtam, ezért együtt olvastuk el, amit a szekhelypartner.hu oldalán találtunk erről.
Ott az áll, hogy a székhelyszolgáltatásról két jogszabály tartalmaz alapvető szabályokat, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és a 7/2017. (VI.1) IM rendelet. Abból pedig az következik, hogy a szerződést írásba kell foglalni, hogy nem lehet határozott időtartamú, kivéve ha maga a megbízó is határozott időre alakult, és hogy egy éven belül rendes indokkal nem lehet felmondani.
A nagybátyám itt szólt közbe, hogy ez a rész szokta megijeszteni az embereket. Elolvastuk a folytatást is, és kiderült, hogy a szerződéseik nem tartalmaznak hűségnyilatkozatot, a szerződésbontás pedig kötbérmentes.
Azt is leírják, milyen adatokat kérnek a szerződéskötéshez: a cég nevét; a székhelyét; az eljáró cégképviselő nevét és adatait; egy kapcsolattartási telefonszámot; egy szkennelési e-mail címet; és a postázási címet. A nagybátyám végigolvasta a listát, aztán csak annyit mondott, hogy nincs benne semmi meglepő, és éppen ez a jó hír.
A kiszállásról szóló részt is megnéztük, mert az ő tapasztalata szerint ott szoktak elrejtőzni a kellemetlen sorok. Az szerepel az oldalon, hogy ha valaki nem fizeti ki határidőre a következő ciklust, három hónap után a szerződés megszűnik, és ennek náluk semmiféle negatív jogkövetkezménye nincs.
Mit kell bejelenteni a NAV felé
A második kérdése az volt, hogy tudom-e, mi a teendőm aláírás után. Erre sem tudtam válaszolni.
Az oldalon leírják, hogy a székhelyszolgáltatási szerződés megkötésének tényét be kell jelenteni a NAV-nak a T101E adatlapon, és hogy ezt minden esetben a cég által megbízott könyvelő szokta megtenni. Ezt a mondatot azonnal továbbküldtem a könyvelőmnek, aki visszaírta, hogy már készíti.
A székhelyszolgáltatás feltételei között az is szerepel, hogy a cég képviselőjének nem kötelező megjelennie a székhelyen, kivéve ha valamelyik hatóság ezt kötelezővé teszi, és hogy eseti jelleggel tárgyalót is biztosítanak például egy NAV-revízióhoz, külön díj nélkül.
A nagybátyám a végén megnézte a cég hátterét is, mert ő ilyen. Az oldalon felsorolják, hogy 2018-tól 2026-ig minden évben megkapták a Bisnode, illetve a Dun & Bradstreet nemzetközi cégminősítőktől az AA-s, öt év után pedig a Gold minősítést, és hogy ezzel a magyar cégeknek kevesebb mint egy százaléka rendelkezik.
Az ebéd végére kiderült, hogy ugyanaz volt a bajunk, mint a kiállítás középső falánál. Én arra kerestem választ, mennyibe kerül, ő meg arra, mi történik akkor, ha egyszer ki akarok szállni. A szekhelypartner.hu oldalán mind a kettőre megvolt a válasz, és a következő vasárnap már megint a kiállításokon vitatkoztunk, ahogy szoktunk.